A projekt alapvetése az, hogy a fertőző betegségek elleni védettség és a védőoltások hatásosságának vizsgálata egyre jelentősebb szerepet tölt be a megelőző közegészségügyi stratégiák kialakításában. Az oltás, ezen keresztül a nyáj-immunitás, továbbra is a legbiztonságosabb és leghatékonyabb védelmi alternatíva a fertőző betegségekkel szemben. Annak ellenére, hogy Európában az 1960-as évek óta rendelkezésre áll egy biztonságos és hatékony kanyaró / MMR oltási ütemterv, a kívánt átoltottság és immunológiai védettség elérése továbbra is kihívást jelent.
A kanyaró rendkívül fertőzőképes (kb. hatszor fertőzőképesebb, mint a COVID-19), súlyos megbetegedés, amelynek megelőzése a már évtizedekkel korábban bevezetett, kötelező gyermekkori védőoltással lehetséges. Ennek ellenére az elmúlt években Európa-szerte is számos új esetet regisztráltak, közöttük olyanokat is, akik az oltóanyag mindkét dózisát megkapták. Ez különösen nagy kockázatot jelent a nem immunizált vagy immunrendszerileg legyengült lakosság számára.
Az immunizálás, a kanyaró eliminálása már korábban is világszerte kihívást jelentett, de most, a COVID-19 világjárvány okán megszakadt oltási protokollok miatt a helyzet tovább súlyosbodhat, különösen a már eleve endémiás országokban. A CDC (Amerika Járványügyi Hivatal) jelentései szerint 2020-ban a COVID-19 járvány hatására felbomlott oltási protokoll következtében, több mint 117 millió gyermeket eshet el a kanyaró elleni vakcinától. A velünk határos Ukrajna számos régióban is már megszakították az oltást, a felfüggesztett immunizálási tevékenységekből eredő kanyaró- ellenes védelem meggyengülése előmozdítója lehet a kanyaró ismételt felbukkanásának.
Dacára annak, hazánkban a kanyaró ellenes oltás 1969 óta elérhető, valamint a biztonságos és korszerű trivalens vakcinák kötelező beadásának köszönhetően az MMR elleni védőoltási lefedettség ideális (Magyarországon a kanyaró/MMR vakcina lefedettségét a WHO 99% -ra becsüli), immáron bizonyított, hogy oltási csoport- specifikus immunitási hiányosságok léteznek. Kiváltképp azon oltási- vagy korcsoportok lehetnek veszélyeztetettek, akiket kanyaró oltás bevezetését (1969) követő időszakban oltottak, mikor még az oltási protokoll kiforratlan volt, illetve a vakcina nem volt kellően hatékony.
Magyarországon és Horvátországban az elmúlt évtizedekben nem jelentettek hazai megbetegedéseket, de az importált kanyarós megbetegedések száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A magyar és a horvát lakosság védett státuszának megőrzése érdekében erős és innovatív együttműködésre van szükség, mivel a veszélyt az importált esetek ellenőrizetlen növekedése és az oltásellenes mozgalmak fokozzák, amelyek képesek lerombolni az úgynevezett "nyáj immunitást" (a nem oltott vagy nem reagáló egyének védelmét a lakosság beoltott többsége által).
A kanyaró és más fertőző betegségek elleni tényleges immunitási státuszról a lakosság körében egyik országban sem rendelkezünk átfogó adatokkal, a migrációs boom azonban kihívást jelent, mivel mindkét ország a jelenlegi migrációs trendek által leginkább érintett uniós régiók közé tartozik.